Josida Kenkó
| Josida Kenkó | |
 | |
| Kikucsi Jószai rajzán | |
| Született | 1283 Kiotó |
| Elhunyt | 1350 (66-67 évesen)[1] Japán |
| Állampolgársága | japán |
| Foglalkozása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Josida Kenkó témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Josida Kenkó (japánul: 吉田 兼好, Hepburn-átírással: Yoshida Kenkō) (1283? – 1352?), eredeti nevén Urabe Kanejosi, japán sintó jóscsaládból származott, évekig szolgált az udvarban, majd szerzetesnek állt. Több helyütt is remetéskedett, de költőként eközben is előkelő körökben forgott: patrónusa volt Go-Daigo császár éppúgy, mint az uralkodót száműző Asikaga Takaudzsi sógun. Több mint 300 vakája ismert, legjelentősebb műve mégis a Curezuregusza (’Ráérő időben’) címen írott emlékezések, adomák, meditációk, tényismertetések, álomtöredékek és filippikák, a zuihicu (japán esszé) műfaj három nagy klasszikusának egyike, a japán próza máig ható, olvasott és idézett gyöngyszeme.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
Források
[szerkesztés]- Gy. Horváth László: Japán kulturális lexikon. Budapest: Corvina. 1999. ISBN 9631347567
